Szinte mintha fél lábbal már nem is itt lennék. Idén mindent bele kéne adni a tanulásba, mert néha még a 100% sem elég.Idén sokkal jobban kéne hajtani.
De én nem érzem, hogy így tennék. Ugyanazt csinálom, mint tavaly ilyenkor, és nem tanulok sokkal többet...
Közben azt is érzem, hogy mások az emberek körülöttem. Akikkel eddig nagyon sokat beszéltem és nagyon jóba voltam, azokkal most már csak beszélgetek, és jóban vagyok. Akikkel eddig kevesebbet beszéltem, már elbeszélgetek, és jóban vagyok. Kezd mindenki ugyanolyan szintre kerülni, persze vannak kivételek (: ....
Mégis az egész annyira más. Azt hiszem kevesebben állnak már hozzám olyan közel, nem tudom miért, de így érzem. Mintha tudad alatt mindenki 'búcsúzna', így talán könnyebb...
Egyszer mindenki választ, és a saját választása felé viszi az élete, de ennek még nincs itt az ideje..
Élveznem kéne ezt az évet, szeretem azokat, akik körülvesznek, már tudom, mit akarok, és mégis néha tele vagyok kétségekkel.
Mintha a Himaláját akarnám megmászni...Látom a célt, de nagyon messze van, és nagyon homályos..egyenlőre!
Élveznem kéne ezt az évet, szeretem azokat, akik körülvesznek, már tudom, mit akarok, és mégis néha tele vagyok kétségekkel.
Mintha a Himaláját akarnám megmászni...Látom a célt, de nagyon messze van, és nagyon homályos..egyenlőre!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése