spotlight

Saját fotó
Szombathely, Vas, Hungary
Onnan fogod tudni, hogy jól vagy, ha nem találsz senkit, akinek a helyébe lennél, És bármibe kerül, vagy akármi fáj, tudod, hogy élni lehet is, nem csak muszáj.'

2009. november 25., szerda

2009. november 20., péntek

párbeszéd

D.:- ...de ki tudja mi lesz később :)?
Zs.:- senki. És ez benne a szép.

don't stop me now

http://www.youtube.com/watch?v=58CJih1iYC0

posztérettségi partytime következik. Viszonylag jó hangulatban igyekszem belevágni a szórakozás habostortájába. Kicsit álmosan az éjszakázásoktól, 1-ig tanulástól, és ha hiszed, ha nem, az öröm is tud fárasztó lenni.
Újra felfelé kezd szárnyalni egy csillag az égen. Ne állj most az utamba ;) !

eufória


Az elején fel sem fogtam. Kijöttem, álltam a folyosón és csak néztem magam elé. Aztán elindultam a kabátomért. Még mindig semmi. Úgy megyek ki az épületből, mint egy robot, felhívok mindenkit, akit fontos, de még mindig nem éreztem semmit.
Aztán álltam a zebránál és hirtelen rámtört a felismerés. Megcsináltam. Vége.
És nevetnem kell. Nevettem is. Két babakocsis anyuka jött velem szembe, és kábé teljesen hülyének néztek, de nem érdekelt. Egyszerűen kizártam őket, mert átcsapott a hullám. Át tudtam volna ölelni az egész világot. Mindent és mindenkit szerettem abban a pillanatban. Úgy éreztem, ott és akkor mindenre képes lennék. Egy pillanat volt az egész.

Most már mást érzek. Igazából ami feltűnik, az bizonyos érzések hiánya. Nincs lelkiismeretfurdalásom, hogy miért tv-zek és nem tanulok, nem érzek félelmet, szorongást, gyomorgörcsöt, kétségbeesést, nem érzem Murphy törvényét Damoklész kardjaként lebegni a fejem fölött. Ez így valami fantasztikus. felszabadult.
eufória.

2009. november 19., csütörtök

I♥ érettségi..brr

kiráz a hideg a gondolattól. még 14 és fél óra

annyi mindent mondanék, hogy inkább el se kezdem...

2009. november 18., szerda

10 alapfilm, amit feltétlenül látnod kell

Valószínű a 10 kedvenc filmem nem ez a 10 lenne, de ezek olyan kultuszfilmek, amiket mindenkinek muszáj legalább életében egyszer megnézni.A sorrend nem fontos:)Ez úgyis csak kis része a mindenképpen-meg-kell-nézni filmeknek :)

1. Arizónai álmodozók (a biztos befutó)
2. Hangover-Másnaposok
3. Parfüm
4. Csokoládé
5. A tanú
6. Macskajaj
7. Rekviem egy álomért
8. Berlin felett az ég
9. Ponyvaregény
10.Truman show

mai zsákbamacska

"Minden embernek joga van az életben egy nagy őrültséghez."

/Mario Gianluigi Puzo/

Marko Markovic



Ez az ember nagyon tud zenélni. Az a koncert életem egyik legjobb élménye volt. Tele volt a tér, mindenki táncolt, az 50 éves házaspár mellettünk újraélte a fiatalságát, a discozenén felnövő srácok tapsoltak és fütyültek.
Voltam már jó koncerteken, de ez nagyon új volt. Sokkal több és sokkal jobb. Utána úgy éreztem, napokig tudnám hallgatni.

Koncert után mentem a dolgomra egy barátommal, és 50 cm-re állt tőlem. És köszöntem, visszaköszönt és beszélgettünk. 5 mondat volt. És egy fantasztikus élmény.

Kirúgjuk magunk alól a földet

Zuhog az eső, csak változz, csak változz
ahogy az idő, csak változz, csak változz
simogat az ég, csak változz, csak változz csak még
mert nem volt, még nem volt elég

Jön értünk egy másik hajó
a nap süt és hull rám a hó
a Mindenhol Mindenható most változtat rajtam.

És zuhog az eső, az égből a földre
ahogy az idő, csak változz örökre
simogat az ég, csak változz, csak változz csak még
mert nem volt, még nem volt elég

Keresnek újra, mindig keresnek
jönnek az árnyak, szembe jönnek
magamat látom, csak magamat féltem
Fenn a magasban és Lenn a mélyben...

2009. november 17., kedd

lételemem

Annyi mindent kéne csinálni, megtanulni, eldönteni..kétszer ennyi idő is kevés lenne, hogy minden dolgomra legyen időm, saját magam is beleértve. Érzem, ahogy a dolgok kicsúsznak a kezeim közül, nem tudom kontrollálni magam, egyszerűen csak jön. Néha elemi erővel rámtör a melankólia, a hiány érzése. Pedig alapvetően optimista típus vagyok. Mostanában sokszor mégis nagyon egyedül és nagyon kiszolgáltatottan. És nem tudom titkolni, még sebezhetőbb vagyok. Taníts meg nevetni ha nem tudok, csevegni azzal, akivel nem akarok, nem kifakadni, ha nagyon mondanám. Hiszen így élünk..nekem mégis ez a legnagyobb félelmem. Nem tudom azt hazudni, hogy semmi bajom, ha igen, vannak gondjaim.Nem tudom azt mondani hogy jól vagyok, ha nem vagyok jól. Muszáj megnyílnom nektek, muszáj kiadnom, ami bennem van, különben egyszer szétesem.
Többnyire csak ülök és tanulok, vagy épp beszélgetek valakivel, és elfog ez az érzés. Minek alakoskodsz velem? Miért hallgatsz meg ha nem érdekel?..vagy miért nem hallgatsz meg, ha fontos vagy nekem? Miért nem figyelsz rám?
Innen egyedül nem tudom visszarántani magam. Néha annyira hiányzik. Az érzés, az érintés, a tudat.
Újra kell gondolnom a kapcsolataimat. Helyretenni és értékelni, hogy ne várjak többet. Én mégis többet adok. Ezért élek, mégis ettől félek a legjobban a világon.

de nekem kell, hogy adhassak!.

2009. november 16., hétfő

fényes utakon engedj szabadon járnom..

ne kínozz felvillanó képekkel, reálisan létező mindennapi apróságokkal és naturalista részletességel az éjszakába hallucinált lázálmokkal. ne tegyél elém tükröt, hogy azt lássam benne, ami nem vagyok. magam alá húznak a körülmények, néha nem tudom kezelni az érzéseimet. nem tudom, mit érzek, tőlem idegen jelenségeket fedezek fel magamban. és nem tudom hova tenni, mert ha körülnézek, téged látlak mindenhol és szétesem. darabjaimra hullok szét a folyosó kövein. csendben, néha nevetek is közbe. Próbálom behozni a lemaradásom mellettük, közben meztelennek érzem magam. Védtelennek és kiszolgáltatottnak.és nem tudom megkeresni a lépcsőn lefele pattogó töredékeimet. van, amit örökre ott hagyok.
Hagyj megszabadulni magadtól, össze kell szednem magam. Meg kell keresnem a darabjaimat és mindegyiket a helyére kell raknom, mielőtt más teszi meg velem. Adj nekem esélyt!

ki vagy te? kétségbeesés, ködként rámtelepülő bizonytalanság?..nem tudom. de nem szeretlek.nem akarlak.

nem érzés vagy, pusztán az érzéseim hiánya.

2009. november 14., szombat

"A ragyogó Hold lassan átsugározta az égboltot, és ahogy átadta a fényét, ő maga valamelyest meghalványodott.Föld és menny egymás világosságát tükrözték oda-vissza."
(Vavyan Fable)

elgurult.

http://www.youtube.com/watch?v=n-oxrBtN5MM&feature=related

minek nézek ki? mint óz a nagy varázslóból?mi kell, kell Valami?? kell egy szív? tessék, itt az enyém..marcangold szét..
hogy mondjam el neked, milyen érzés az, amikor nem elég, hogy benned van a tőr, azt még meg is forgatják benned? és nem tudsz mit tenni, mert az egyetlen, amit érzel, az a fájdalom. Nem szavakbaönthető, fizikai fájdalom..nem. Az gyógyítható..
Csak a fájdalom illúziója, amit nem tudsz elkergetni, nincs rá gyógyszer, állandóan benned van. lényed egy része. Nem szakíthatod ki, nem lehet róla 'nem tudomást venni'.
Kínoz, mar, gyötör, és az, aki elmulaszthatná,...nos, mi van, ha ő okozza? ha fogalma sincs, hogy pár elejtett félmondatával, néhány telefonhívással, amit könnyen elintézhetne, de nem intéz el, mennyire bánt meg téged. Mekkora részt vesz el belőled, ha te rengeteget adsz neki magadból?...
nem..neki fogalma sincs erről.

A takaró alatti álmot megzavarta egy rövid hullámzás. Rajtam kívül senki nem vette észre, én mégis felébredtem. Fájt, hogy a tökéletes álmom darabjai üveggolyókként elgurulnak tőlem, mindegyik a maga útján.

2009. november 13., péntek

valami nagyon személyes

Azon gondolkodom, hogyan írjam le, milyen érzés, amikor valakinek belenézel a szemeibe, és tudod, hogy te vagy mindene. Hogy érted bármit, bármikor megtenne. Megöleled, hozzábújsz, és megpróbálod elmondani neki, hogy mennyire szereted. De tudod, sosem fogod tudni meghálálni azt a törődést és gondoskodást, amit tőle kaptál, 18 hosszú éven át. Sem neki, sem másnak nem tudod ezt sosem eléggé megköszönni. Más ez, mint amit a szülei iránt érez az ember. Abban benne van a mindennapos veszekedés, a felelősség... Ez is olyan mély és alapvetően tiszta, de annál sokkal egyszerűbb.