voici mon secret:
Sokszor akartam már megállítani az időt. Visszatekerni a 'tökéletes pillanathoz', és megállítani. Nem sokszor újrajátszani, hanem mindig csak azt a jelenetet élni, csak sokkal lassabban, hogy tovább tartson. Ha lehet örökké...
És most itt állok, magam mögött hagyva életem eddigi talán legszebb nyarát, és nem érzem ezt. Nem kívánom hogy a mutatók visszafelé pörögjenek. Nem kötnék alkut a szétfolyó, gonosz idővel bármi áron, mint régebben. Ez a nyár több élményt adott nekem, mint bármi más..Annyi tartalom volt benne, érzés, a délutáni álmosság, az esti vágy, a hajnali szórakozás, jóból rosszból, minden volt, mint másnak egész életében sem. Ezért menjen csak tovább az idő, rohanjon szét és kínozzon másokat a 'fájdalmas búcsú a nyártól' színdarabjával. Én köszönöm, nem kérek belőle. Ez a nyár az enyém, és ezt senki nem veheti el tőlem!

rendrakás ...

Rendrakás közben néha elfog az az érzés, mintha egy pillanatig kézben tarthatnám az irányítást. A sarokból, ágy alól, szekrény mögül előkerülő sok kacatot kidobálni, eltépni, visszarakni oda ahonnan leesett..szépen lassan minden a helyére kerül, én meg csak bámulok magam elé a káosz közepén. Nekiállok kupacolni, kell-nem kell, megtartom-kidobom kupacot, és teljesen ledöbbenek hogy még miket őrzök..szinte már régiségnek mondható..olyan emberek fényképeit, akikkel már 3 éve nem találkoztam, ezer éves randikról megmaradt mozijegyet..Aztán kezembe akadt egy levél (nem is tudom mi ez a levelezés mánia, már majdnem olyan kapcsolatgyilkos mint az msn, hihetetlen hogy van akivel csak így lehet beszélgetni..:o.)...átfutottam és 3 másodperc alatt kb 5féle érzés kavargott bennem. Kíváncsiság-meglepetés-döbbenet-szánalom-és hogy az egész milyen nevetséges..Gondolj bele, arról "levelezni" mittudomén matekóra közepén, hogy a barátnőd felírta a padra hogy meg akar halni, csak mert szakított egy sráccal...15-16 évesen!!??!!...hát szóval hihetetlen..ilyenkor jövök rá, miket veszít az ember néha...:D..pff..Szóval azon gondolkoztam, hogy általában olyan dolgokat őrzünk meg, amikre később örömmel gondolunk vissza. Ilyeneket kéne..ehelyett van egy csomó fénykép/ajándék, karácsonyi üdvözlőlap, amik anno fontosak voltak, elraktuk őket biztos helyre, elfelejtettük, és 2 év múlva a nagytakarításkor lehetetlen helyről kerülnek elő..mintha emlékeztetők lennének, hogy mi mindent hagytunk hátra eddigi életünkben.
És mindegyik kacat őrzi életünk egy kis darabját. Talán ezért ragaszkodunk hozzájuk ennyire? Nem is mazochisták vagyunk, csak félünk elereszteni egy...részt?..talán...de az biztos, hogy megkönnyebbülés és elégedettség megszabadulni az aljas, akárhonnan előkerülő régi levelektől, és azoktól, akiket őriznek magukban. Legyen az volt barát, régi barátnő, ellenség, vagy akár egy "régi ÉN"..(:

a sokat jelentő révfülöpi mólon..A nyár egyik legszebb éjszakája volt. Nemcsak mert minden megvolt, amit csak magamnak kívánhatok, hanem mert έn is rendben voltam. Mert elégedett voltam/vagyok és boldog.
Nincs meg mindenem, mégis teljesnek érzem magam, nem hiányzik semmi.
és ez jó. Boldogító.
Talán nem lesz mindig így. Talán lesz majd, hogy őrülten vágyni fogok valamire, akár megkaphatom, akár nem. Addig is igyekszem kiélvezni a "nyugodt csöndet"

http://www.youtube.com/watch?v=mLJlF_W9H8k
hála Flónak, megvan a szám. "A Szám"
meg a Converse táska..de ez már egy másik sztori..
jó kis nap volt ez a mai..tele meglepetésekkel, és pozitív élményekkel.
megvolt a mai napi önzetlen jócselekedetem, szóval semmi akadálya a felhőtlen boldogságnak..(hagytam a tessem csillagkaput nézni..:Dne utánozz)

"Ez a srác túl jó ahhoz. hogy igaz legyen..
akkor na éld bele magad..úgyse igaz.." :D...ezért szeretem T-t. többek között:D

"Love me when I deserve it least, as that is when I'll need it most"

A kevesebb néha több..vagy a legtöbb...ma kaptam egy nagyon eredeti és személyes ajándékot. Semmi kép, barátságmedál vagy vmi...semmi...még csak nem is neves bögre..
Fantázia van benne, és látszik belőle hogy ismer akitől kaptam..Nem csoda, 12 év alatt volt rá ideje...;)
Nagyon szeretem ezt az embert, és nagyon fontos nekem. Nem találkozunk sokszor, és nem is ölelem meg naponta, a kapcsolatunk nem ezért tartós..(még mielőtt vki azt gondolná, h aki megölel egyenlő a baráttal...pff)
Ő egy "nekibármitbármikor" emberem
<3F

aug.7.

Szeretem a bolond embereket...mellettük nem érzem magam minden hibám elkövetésekor, minden felesleges reményem bukásakor és minden vesztett harcom után még nagyobb hülyének vagy kevesebbnek...Velük olyan könnyű az élet. Egyszerű élet egyszerű gondokkal.
Félvállról venni az életet egyenlő a könnyebbséggel. Nem ahogy-esik-úgy.puffan, csak nem parázni, nem remélni és nem koppanni.Bolondok közt a bolond a normális...
És egy őrült világban az őrültek a normálisak..

"Légy kedves a körülötted lévőkkel, mindenki nagy harcot vív!"

"Nincs annál mindennapibb, mint a törekvés, hogy ne legyünk azok!"
William Shakespeare

aranyszabály

"A balszerencse a gyémántpor, amivel a menny csiszolja ékköveit."

Ha valaki azt mondja fontos vagy neki, ne dőlj be.Ha valaki megad neked mindent, amit barátként adhat, de nem mondja sosem, hogy fontos vagy, hidd el neki.
Ha valaki csak beszél, ne higgy neki,mert a tettek teszik emberré az embert. A többi kamu...kártyavár... A kimondott szó nics kőbe vésve..elszáll, mert aki csak ígérget, nem barát...
Először nem hiszel neki, aztán már nem bízol benne. Azon a ponton meg már akkor se hiszel neki, ha tenne vmit. Mert megtanultad, hogy addig semmit nem tesz érted, amíg neki jó. Hogy önző és gyáva.Hogy akkor is hazudik, ha kérdez...
És akkor már nem hiányzik az anno-barát...már nem is fáj...átmegy melletted a zebrán és már csak egy sziát kap tőled....talán....

-,-

"Ne hidd el, ha mondják, egyedül maradtál,
mindig lesz egy csendes társ, kiben régen is bíztál."
♫...

*hálás*

"Érezni az érintést...Annyira hiányzik az érintés, hogy egymásnak ütközünk, csak hogy érezzünk valamit."...
//Ütközések

priva╥e

Pótolni a nélkülözhetetlen embereket nehéz. Elfelejteni az elfelejthetetlent még nehezebb. De van egy pont, amikor a padlón vagy, és tudod hogy muszáj feállnod. Továbbmenni, emelt fővel veszíteni. Tudnod kell, hogy csak magadra számíthatsz, és csak magadban bízhatsz. Elszántan mész fejjel a falnak, koppansz, és rájössz hogy ez az élet rendje.
Nem voltam sosem depressziós, csakhát ismerős a padló. De nem lehet boldog az, aki nem tudja, mi az ára. Semmit nem adnak ingyen, és a jó dolgoknak nagy az ára. De élni tudni kell.
Eddig életemben egyetlen embernek sikerült teljesen hazavágnia...de akkor mindet vitt...nem maradt szinte semmim, csak ÉN...minden nap szembenézni vele...
Néha a dolgok, amiken nem tudunk változtatni, megváltoztatnak minket. Én is megváltoztam. Olyan dolgokat tettem, amiket el sem tudtam volna képzelni magamról, messzebre toltam a falakat, amiknek addig fejjel mentem. Magamnak toltam ki a határokat, és szabadabb lett a világom.
Túltettem magam azon, amit átéltem, és annyit tudok mondani azoknak az embereknek, akik miatt az lettem aki ma vagyok: köszöntem.

Olyan nem lesz, hogy mindig mindenki szeretni fog..asszem egyre kevesebb lesz belőlük..de nem is fontos....

egyébként meg a véleményedet vagy nekem mondd, vagy ne strapáld magad;)

rЄ

néhány kép tényleg többet mondd, mint a szavak...na de egy jó kis dal...(;

♪ http://www.youtube.com/watch?v=GE7hPZ1k9p4

http://www.youtube.com/watch?v=a2wJ66ejrlg

Duna&╥isza
♥

I <3 I3alaton

єzen a nyáron helyrebillent az összkép. Olyan emberek vesznek körül, akiknek fontos vagyok. Szeretni kell és szeretve lenni jó.
I ♥ I3alaton_aki érti érti, aki nem, annak meg úgysem kell. Minden percét imádtam!!
(:
ksznm