"Nem óhajtom magam fölboncolgatni, amíg élek. Hadd maradjon az, ami vagyok, zárt, egész és titkos. Okozzon nekem ezután is ilyen érthetetlen gyötrelmeket és örömöket. Halálommal pedig teljesen semmisüljön meg, mint valami fölbontatlan levél. Hidd el, ez többet ér minden tudásnál. Mindössze oda akarok kilyukadni, hogy a boldogság csak ilyen. Mindig rendkívüli szenvedés tövében terem meg, s éppoly rendkívüli, mint az a szenvedés, mely hirtelenül elmúlik. De nem tart sokáig, mert megszokjuk. Csak átmenet, közjáték. Talán nem is egyéb, mint a szenvedés hiánya."
K.D.
spotlight
- zs.
- Szombathely, Vas, Hungary
- Onnan fogod tudni, hogy jól vagy, ha nem találsz senkit, akinek a helyébe lennél, És bármibe kerül, vagy akármi fáj, tudod, hogy élni lehet is, nem csak muszáj.'
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése